Képességfejlesztés az óvodában és otthon játékosan

Ez némileg meg is kérdőjelezi az egyes kérdésekre adott válaszok hitelességét. Például a projekt fogalmát csak néhány igazgató értelmezte helyesen. A legtöbb hátrányos helyzetű gyerek általános iskolai nevelését ellátó iskola esetében például a következőképpen. Mint azt az igazgatói kérdőív egyik kérdésére adott válaszok mutatják, ilyen módon azok könnyebben, kevesebb szervezéssel valósíthatók meg. E kérdésre adott válaszokból az látszik, mintha az általános iskolai tanárok alkalmaznák kicsit gyakrabban a projektmódszert, bár összességében nem túl nagy gyakorisággal. A válaszokból az is látszik, hogy a tanárok igyekeznek heterogén csoportokat összeállítani, hiszen figyelnek arra, hogy minden csoportba kerüljenek jó és rossz tanulók is, és, különösen az általános iskolai tanárok nem érdemjegyek alapján szervezik a csoportokat.

Ezzel az iskolai nevelés nemcsak a tudás gyarapításáról szól, hanem a gyermekek egészséges fejlődésének támogatásáról is. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A szemléltetést, amely szintén a frontális oktatási módszerhez rendelhető hozzá, viszont fontos szerepe van a tanulók számára a magyarázatok szemléletessé tételében, sokkal gyakrabban alkalmazzák az általános iskolai tanárok.

• Végül, fontos felismerni, hogy a nevelési módszerek kiválasztása dinamikus folyamat.
• A tanulók és a tanár is egyenként egy kártyára felírják röviden a rájuk jellemző információkat, tulajdonságokat (ne tegyék túlságosan egyértelművé, hogy kiről van szó- hobbi, képesség, családi események, stb.).
• Az is kevésbé valószínű, hogy összeomlanak vagy dühöngenek, ha tudják, mi következik.
• Elfogadják magukat, megerősítsék hasznos képességeiket, mint sajátjukat, és elidegenítsék egyes negatív tulajdonságaikat, mint nem a saját személyiséghez tartozó jellemzőiket.

És tapasztalataim szerint az érzésekről és érzelmekről, például a dühkezelésről szóló gyerekkönyvek olvasása nem csak https://bolyhoska.hu/ azt csökkentheti, hogy a gyerekek hányszor vagy mennyire lesznek idegesek. Hanem segíthet csökkenteni, ha nem is megszüntetni, azt az időtartamot is, amíg a gyerekek feldúltak maradnak. A napi és heti ritmus kialakítása és az olyan eszközök, mint a vizuális rutinkártyák használata segít a gyerekeknek abban, hogy tudják, mire számíthatnak a mindennapi életükben, így csökkentve a szorongást, amikor eljön az átmenet ideje.

A tanítás átvitel, átadás formájában történik, a tanulás pedig átvevő és felvevő tanulás. Problémákkal csak az elsajátított ismeretek gyakorlásaként találkozhatnak a tanulók (Molnár 2005). Érdeklődtünk az igazgatóktól arról, milyen fajta innovációk történtek az elmúlt 3-4 évben az iskolában. Az oktatási módszereket érintő kérdésre a következő válaszok születtek. Továbbá azt gondoltuk, hogy az újszerű módszereket a fiatalabb tanárok alkalmazzák gyakrabban, hiszen ők nemrég kerültek ki a felsőoktatásból, ahol a pedagógia stúdiumokon már évek óta szerepelnek ilyen jellegű témák.

Az egyéni felelő kiválasztásának egyik legfontosabb szempontja, hogy ne legyen kiszámítható (névsor alapján történő, vagy aki már régen felelt), ellenkező esetben nem érjük el a tantárgyi értékelésnek a rendszeres készülésre ösztönző funkcióját. Ha a tanítványaink megpróbálnak mentességet szerezni a felelés alól, például különféle kifogások sorolásával az óra előtt, alkalmazzuk a véletlen felelőkijelölés módszerét (pl. sorsolásos felelés). Ez a módszer kivédi a szimpátia-antipátia alapján történő kiválasztás vádját is. Ha a sorsolás egyenlőtlen szerepléshez vezetne, ugyancsak nem kiszámítható módon variáljuk a tanári kijelölés technikájával.

A köznevelés terminológiája szerint tanév közben érdemjegyeket adunk, amelyek alapján félévkor és év végén szummatív értékelés formájában osztályzattal zárjuk le az adott szakaszt. Ahhoz, hogy ezt reálisan megtehessük, félévente legalább 4 érdemjeggyel kell rendelkeznie a tanulónak. Általános iskolában törekedjünk, hogy a dolgozat áttekintése, megoldása valóban egész órában történjen, középiskolában már valószínűleg csak egy órarészletet tudunk rászánni. Azonban ebben az esetben is adjunk módot a tanulóknak a javítás áttekintésére, kérdések, problémák megbeszélésére. Ne higgyük magunkat tévedhetetlennek, valószínűleg számos jogos panasz fog érkezni (rossz pontösszeadás, valami elkerülte a figyelmünket stb.) – ezeket a megjegyzéseket türelemmel, elnézést kérve fogadjuk.

Charades-ötlet gyerekeknek, hogy órákon át szórakoztassák őket

Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró-képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akaratitényezőinek alakulását. A mozgás során megjelenik a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás.

Hogyan használjuk a tükröket a hatékony tanulásért?

Az utóbbi években megszaporodtak a hasonló feladatokat tartalmazó kiadványok (segédkönyvek, feladatgyűjtemények) is. Még az így instruált feladat esetén is előfordulhat, hogy a tanuló a koszorúserek szerepéről vagy a szinuszcsomóról fog értekezni, mert ezekre jobban emlékszik, vagy pedig egyszerűen csak megemlítésükkel érzi teljesnek a feladat kifejtését. Ha azonban a megadott szempontokra nem tér ki válaszában, sajnos nem kaphat pontot, mert az következetlenség lenne a javító tanár részéről.

A 2003-as obszervációs vizsgálatok során érdeklődtünk a középiskolai tanároktól (több mint 2000 fő, ötfokú skála alkalmazásával), hogy milyen jellegű tanulói produktumokat értékelnek munkájuk során. A válaszok nem különböznek lényegesen az egyes tantárgyak esetében. Amikor teljes mértékben befejezte a csoport az adott anyagrész feldolgozását, következik a szummatív, lezáró, összegző értékelés.

Ebben a cikkben gyakorlati tippeket és módszereket mutatunk be, amelyek segítségével a pedagógusok hatékonyan taníthatják meg a diákokat a békés konfliktusmegoldásra. Megvizsgáljuk, hogyan lehet a konfliktusokat tanulási lehetőségekké alakítani, és bemutatjuk azokat a technikákat, amelyekkel a diákok képesek lesznek konstruktívan kezelni a nézeteltéréseket. A célunk, hogy a diákok megtanulják, hogyan kezeljék a konfliktusokat empátiával, kommunikációval és együttműködéssel, ezáltal hozzájárulva egy harmonikusabb iskolai környezet kialakításához. Fedezze fel velünk, hogyan válhat a konfliktuskezelés az iskolai oktatás szerves részévé, és hogyan segíthet ez a diákok személyes és társas készségeinek fejlődésében.

A felnövekvő gyereknek felnőtt korára alkotónak és gyakorlati szakembernek is kell lennie, ha választott szakmájában eredményes akar lenni. Ahhoz, hogy bonyolultabb, összetettebb problémával is meg tudjanak birkózni a diákok, fontos a megfelelő munkaforma kiválasztása is. A fejlesztendő szociális képességeket, készségeket is figyelembe véve (együtt dolgozni, közösen gondolkodni, más véleményét elfogadni, kooperatívan tanulni stb.) összességében a kiscsoportos munka bizonyul a legalkalmasabbnak.

Lesznek olyan felvetések is, amelyek a tanuló részéről alaptalanok, ez esetben is higgadtan ismertessük tévedése forrását. Egyenként áttekintjük a kérdéseket, az osztályszinten tipikus és egyéni hibákat, levonjuk a tanulságokat. Mindezt úgy tudjuk hatékonyan megtenni, ha a dolgozatkérdéseket, illetve a megoldókulcsot kivetítjük és frontálisan megbeszéljük. Mindezt megtehetjük a kijavított dolgozatok kézbeadása előtt vagy után is.

Más szóval, validáld az érzelmeit ahelyett, hogy arra kényszerítenéd őt, hogy azt tegye, amit te szeretnél, megmondanád neki, mit gondolsz a helyzetről, vagy megpróbálnád megoldani azt. Először az érzéseit validáld; később segíthetsz neki megoldani a problémát, fegyelmezheted őt, vagy megmondhatod neki a tettei logikus következményeit. A gyerekek (és a felnőttek) gyakran még idegesebbek, ha nem érzik, hogy meghallgatják őket. Ezért érd el, hogy meghallgatottnak és megértettnek érezzék magukat, mielőtt bármi mást tennél.

És mivel a gyerekek hajlamosak a körülöttük lévő felnőttek reakcióit és viselkedését tükrözni, a legjobb, ha a szülők, gondozók és tanárok megfelelő viselkedést, válaszokat és reakciókat tudnak modellezni az élet eseményeire és történéseire reagálva. Amikor segítünk a gyermekeknek abban, hogy megtanulják a megnyugvást és az önszabályozást, fontos figyelembe venni a szorongásukhoz hozzájáruló egyéb tényezőket is. Az alváshiány, az éhség, a nem megfelelő táplálkozás és a túlzott stimuláció felerősítheti a negatív érzelmeket, és növelheti a stressz- és szorongásszintet.

Szükség lesz a csoportfoglalkozáshoz külön faliújsághelyre, ahol folyamatosan kitehetik a gyerekek által készített munkákat. Legjobb lenne parafából, vagy hasonlóan könnyen kezelhető anyagból. A program manuális tevékenységei kezdetben a gyerekek saját emlékeikre, a valóság megjelenítésére irányulnak. Fokozatosan tolódik el a hangsúly az elképzelt dolgok, a tervek megvalósítására.

Mindezek azt mutatják, hogy a nevelési módszerek döntően formálják egy gyermek karakterét és világképét. Ezért fontos, hogy a nevelési módszereket tudatosan és odafigyeléssel válasszák ki, hogy azok hosszú távon a gyermek javát szolgálják. A nevelési módszerek sokfélesége lehetőséget biztosít a gyermekek egyedi igényeihez való igazodásra, így minden szülő és nevelő megtalálhatja a számára legmegfelelőbb utat a gyermekfejlődés támogatásához. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét.

Bármi, ami magában foglalja a zenét és a készséggyakorlást, az egy győzelem! Ehhez a játékhoz választhatod, hogy hangszereket osztogatsz a diákjaidnak, ha van ilyen (például háromszögeket vagy dobverőket). Ha nincsenek, az sem baj, hiszen a tanulók használhatják a kezüket, a ceruzájukat vagy képzeletbeli hangszereket, hogy az ütemre menjenek.

Az emberek idegesek lesznek, ha a testük nem kap elég mozgást a nap folyamán. Ez pedig elszabadult indulatokhoz, érzelmi diszregulációhoz és szükségtelen dühkitörésekhez vezethet. Az egyértelmű szabályok, amelyek megszegése logikus következményekkel párosul, segíthetnek struktúrát és következetességet teremteni otthon vagy az osztályteremben, ha kedves és egyenes módon érvényesítik őket. A gyerekeknek szükségük van korlátokra ahhoz, hogy biztonságban érezzék magukat, és ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, kisebb a valószínűsége a rosszalkodásnak vagy egy érzelmi kirohanásnak. A ritmus egyetemes törvényének felhasználása a napi és heti rutin kialakításához nagyszerű módja annak, hogy megteremtsük a szükséges struktúrát és következetességet, amely segít a gyermekeknek megtanulni az önszabályozást és nyugodtabb, boldogabb életet élni.

Ezzel szemben az önszabályozásra való képtelenség szociális, érzelmi, viselkedési és tanulmányi problémákhoz vezethet. A lecsillapodás és az önszabályozás megtanulása alapvető készség a gyerekek (és a felnőttek) számára, mert ez vezet az érzelmi érettséghez és a társas kapcsolatok kialakítására való készségünkhöz. Az önszabályozó gyerekek jobban meg tudnak birkózni a csalódással, a stresszel és a frusztrációval. Így általában nyugodtabbak, összeszedettebbek és koncentráltabbak, mint a diszregulált társaik.